Mezőgyán

Weboldal

Az 1453 lakosú, Eszak-Békésben fekvő településre a Gyulát Debrecennel összekötő országút nagygyantéi útelágazása visz. Mint adófizetőket tüntetik fel a XIII. század elejéről származó Váradi Regestrumban a mezőgyániakat, ami az első írásos emlék a településről, és annak lakóiról. A hagyomány szerint Nagy Lajos király, hadjáratai után, a kiszolgált vallon katonáinak egy részét telepítette ide.

A török hódoltság idején több, Mezőgyánnal szomszédos település is elpusztult - mások mellett például Mátéháza és Simonkerék -, s ezek lakosainak többsége ezt követően Mezőgyánba költözött. A közeli gyulai vár török kézre kerülése után a település folyamatosan elnéptelenedett. A török kiűzésével kincstári birtok lett a település, előbb a váradi püspökség tulajdona, majd a szomszédos községet birtokló Tisza-család „fenségterülete\\\" lett. Szinte egyáltalán nem szólnak arról a történelmi források, mikor, milyen ütemben és módon népesült be a török pusztítást követően a település, de az ezernyolcszázas évek derekára már másfélezren lakták. 1950-ig Bihar megyéhez tartozott, azóta Békés megye egyik községe.

Hatvan kisgyerek jár a mezőgyáni óvodába, míg százhuszonkilenc kisdiák az általános iskolába. Párhuzamos csoportok és osztályok nincsenek sem az óvodában, sem az általános iskolában. Az oktatási intézményeket napközis konyha egészíti ki, amelyet a gyerekek többsége igénybe vesz. Az általános művelődési központ (ÁMK) 1982 óta működik . Az itt helyet kapott könyvtárban közel hétezer kötetből válogathatnak az olvasni vágyók.

A település legfőbb építészeti nevezetessége az új barokk stílusban épült református templom 1794-ből, ami ma is Mezőgyán központjában áll.
A helyi önkormányzat költségvetése állandó forráshiánnyal küszködik, ezért fejlesztésekre, beruházásokra csak nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem gondolhatnak. Ennek megfelelően a tervek is szerények, amit a helyi képviselő-testület középtávú stratégiaként kitűzött maga elé. Szeretnék megoldani a településen a csatornázást, hiszen e pillanatban sem csatornarendszerrel, sem szennyvíztisztító teleppel nem rendelkezik a település. Ennek beruházási költségei több száz millió forintra rúgnának, és az önkormányzat kevéssé számíthat a helyi lakosok áldozatvállalására, hiszen a magas munkanélküliség jellemző és minden vonatkozásban hátrányosan ellátott településnek számít. Sokkal nagyobb a realitása annak, hogy közhasznú munkásokkal az elkövetkezendő években rendbehozzák a község belvíz-elvezető rendszerét.



A település lakóinak döntő többsége a mezőgazdaságból él. A mezőgyáni gazdálkodókra roppant jellemző a „fóliázás\\\" - főként uborkát, erős paprikát, karfiolt és káposztát termelnek -, amelynek fortélyait részben a közeli Méhkerékről lesték el az itteni termelők. Ugyancsak sokan foglalkoznak a mezőgyániak közül a liba- és kacsatöméssel, ami még mindig a jövedelmező foglalkozások közé tartozik. Ezzel szemben a leépülés jelei tapasztalhatóak az állattartás más formáira, hiszen drasztikusan csökkent Mezőgyánban a sertés- és a tehénállomány is.



A környéken híresnek számít a mezőgyáni vadásztársaság, amely ötezer hektáron gazdálkodik. Ha nem is nagyszámban, de bérvadászatra érkeznek ide olasz és német vadászok. Emellett az idegenforgalom kínálkozó lehetőségeit igyekszik kiaknázni a Falusi Turizmus Egyesület, amelynek ötöd magával - Geszt, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány mellett - tagja Mezőgyán is.



A településen - bár a helység komoly hátrányokkal küzd infrastrukturális téren - az elmúlt években látványos előrelépésnek lehetünk szemtanúi. Megoldották az évtizedek óta élő problémának számító telefonkérdést, a bekötésekre 1997-ben került sor. Hasonlóan ehhez nagy eredményként kell elkönyvelni, hogy a térségi gázhálózat kiépítése érintette Mezőgyánt is, ahol a háztartások javarészébe bevezették a gázt.
Pénzügyi gondok keletkeztek ugyan a négy kilométerre található, de közigazgatásilag a településhez tartozó Nagygyanté gázhálózatának kiépítésekor, de a megyei területfejlesztési tanács kisegítette a beruházást.

A térségi átlagot lényegesen meghaladja a község belterületi útjainak fedettsége, hiszen egyetlen hatszáz méteres utca kivételével nem található itt földút. Évtizedek óta nyitott kérdés azonban, hogy elkészüljön a Mezőgyánt Ujszalontával összekötő közel hat kilométeres műút, amelyen húsz kilométerrel lerövidülne az Észak-Békésből a Méhkerék-kötegyáni magyar-román határátkelőhelyhez vezető út. Az állandó pénzhiány hátráltatja a beruházás megindítását. Emellett közlekedési szakemberek közül többen vitatják az út megépítésének szükségességét forgalomstatisztikai adatokra hivatkozva. A helyi önkormányzat ennek ellenére minden fórumon kezdeményezi a jelenlegi földút lebetonozását.

Vállalkozói státuszú házi orvos és védőnői szolgálat gondoskodik a mezőgyániak egészségéről. Toldi néven ötven tagot számlálva ugyan működik sportegyesület a községben, de bajnoki küzdelmekben nem vesznek részt labdarúgóik, hanem alkalmi tornákon mérik össze erejüket a környékbeli települések csapataival. Nagy hagyománya van ugyanakkor a Mezőgyánból elszármazottakból és a helyben lakókból összeállított focicsapatok évente megrendezett mérkőzéseinek. Fontos megjegyezni, hogy a Mezőgyániak a Mezőgyániakért Alapítvány sokat tesz a község felemelkedésének elősegítéséért. A főként az elszármazottakból összeálló alapítványi tagság nagy része Békéscsabán él, ahol évente bált rendeznek, amelyre rendszerint népes küldöttség érkezik Mezőgyánból. A munkanélküliség kezelése, csökkentése a község egyik nagy feladata, hiszen a keresőképes lakosság egyharmada nem talál munkahelyet magának.


PÉNZÜGYI ADATOK:

Bevételi összeg……176 millió 937 ezer Ft.
Fejlesztésre fordított összeg: 7 millió 664 ezer Ft.
Csökkenő állami támogatás révén 24 millió 446 ezer Ft forrás-kiegészítő hitellel
Intézmények működési bevétele: 7 millió 330 ezer Ft.
Sajátos működési bevételek: 75 millió 371 ezer Ft.
Állami támogatás: 66 millió 790 ezer Ft.